Ha valakit Ausztr�lia felfedez�s�r�l k�rdez�nk, szinte biztosak lehet�nk benne, hogy James Cook kapit�ny neve fog felmer�lni. Azonban �rdemes tudni, hogy a XV.sz-ban a k�nai Cseng-Ho admir�lis t�bb felfedez� utat tett a t�rs�gben, �s a XVI.sz elej�n el�rt�k Ausztr�li�t is. 1606-ban sz�llt partra az els� eur�pai a kontinensen, aki a holland Willem Jansz volt �s a ter�letet �j-Hollandi�nak nevezte el. A XVII. sz�zad folyam�n a hollandok felt�rk�pezt�k az �lltaluk �j-Hollandi�nak elnevezett �szak illetve Nyugat Ausztr�li�t, de letelepedni nem telepedtek le a kontinensen. 1770-ben James Cook v�gighaj�zott a keleti partvonalon, �s brit fenhat�s�g al� vont�k a ter�letet. T�rt�netileg Ausztr�lia igen j� p�ld�ja annak, hogy az ember sose tanul a hib�ib�l. A kontinens eur�pai �rtelm� �s szemsz�gb�l defini�lt t�rt�nete m�r j� r�gen, m�g az eur�pai k�z�pkorban kezd�dtek, mikor a tudorok biztosra vett�k, hogy van egy „Ismeretlen D�li F�ld" (Terra Australis Incognita), mert ellens�lyoznia kell az �szaki f�ltek�t. A XVI. sz�zadt�l tudatos keres�s indult ,mely keres�s v�g�l deklar�lt eredm�nnyel a k�vetkez� �vsz�zad elej�n, holland haj�sok munk�j�nak k�sz�nhet�en, a f�ldr�sz (�szaki cs�csk�nek) felfedez�s�vel �rt v�get. M�g egy �vsz�zad �s kontinent�lis verseny alakult ki az �j f�ld�rt, melyet v�g�l az angolok nyertek, �gy vetett horgonyt 1770-ben Cook kapit�ny Endeavour nev� haj�ja a k�s�bbi Sydney v�rost�l nem messzi �b�lben. Term�szetesen, innen egyenes �t vezetett a ter�let „hasznos�t�s�hoz", mely az els� id�kben val�ban b�rt�nszigetk�nt funkcion�lt, de csakis a legels�kben. Ugyanis el�g hamar brit, majd a XIX. sz-t�l eur�pai kiv�ndorl�s vette kezdet�t. Ennek magyar vonatkoz�sai is lettek. Amikor azt�n kit�rt az aranyl�z, a XIX. sz. k�zep�n, kalandorok �s telepesek t�mege �rkezett a hatalmas orsz�gba, mely ekkor m�g Anglia felt�tlen uralma alatt �llt. �jabb magyar vonatkoz�s� adat, hogy az 1870-es �vekben lezajlott mez�gazdas�si vil�gv�ls�g el�tt/ut�n az ausztr�l gyapj� �s gabona a magyar exportnak hatalmas konkurense volt a vil�gpiacon, mert nagy mennyis�gben, j� min�s�g� �s olcs� volt. 1901-ben l�trej�tt a mai napig fenn�ll� Ausztr�l �llamsz�vets�g. Mikor azt�n a sz�zad els� harmad�ban az „Anyaorsz�gi kapcsolatok" gyeng�ltek Ausztr�lia hatalmas l�ptekkel indul el azon az �ton, mely oda vezetett, amiv� a mai napig is megmaradt : kicsit eur�pai, kicsit amerikai, kicsit �zsiai, de mindenk�pp �sszess�g�ben ausztr�l. Katonai szempontb�l t�rt�nete szint�gy �rdekes ( Canberra, War Memorial - Hadt�rt�neti M�zeum). Anglia oldal�n m�r az els� id�kt�l fogva hadban �llt, p�ld�ul a b�r h�bor�ban. Az els� vil�gh�bor�ban t�bb l�nyeges fronton, csat�ban r�szt vettek az eur�pai hadsz�nt�ren. A m�sodik vil�gh�bor�ban a region�lis hatalomra t�r� Jap�nnal szemben v�vt�k. De ( b�kefenntart�k�nt) r�szt vettek Kore�ban, Vietn�mban stb. (Mindezekr�l b�vebben a fent eml�tett int�zm�nyben!).