Helyi angol szleng: F�leg a vid�ki ter�letekre igaz, hogy az angolnak egy szlengel teli v�ltozat�t besz�lik, mely igen j� f�let k�v�n, azonban egy id� ut�n meg lehet szokni. Mindenkinek �rdemes a Mate sz�csk�t a fej�be v�sni aki kiutazik. (mate=pajt�s, haver) Az ausztr�lok ezt a sz�t gyakorlatilag a nevek helyett haszn�lj�k, �s mindenkit mate-nek sz�l�tanak. Aut�s k�zleked�s:   Magyarorsz�gon hozz� vagyunk szokva, hogy a sebess�gkorl�toz�sok egyfajta „aj�nlott" sebess�get jeleznek, �s a forgalom ritmusa j�val gyorsabb, mint a megengedett legnagyobb sebess�g. Ezzel szemben Ausztr�li�ban kem�nyen b�ntetik a sebess�g t�ll�p�st, �s a vezet�k nagy r�sze be is tartja a korl�toz�sokat. A rendfenntart�k fix traffipaxokkal, illetve folyamatos megfigyel�ssel tartj�k kord�ban a forgalom h�mp�lyg� t�meg�t. M�sik �rdekess�g a sebess�gkorl�toz�ssal kapcsolatban, hogy a hat�rok is m�shol vannak. Aut��ton, aut�p�ly�n 110 km/h lakott ter�leten bel�l 60km/h. Tov�bbi �rdekess�g a kinti k�zleked�ssel kapcsolatban, hogy Magyarorsz�ggal ellent�tben van egy megengedett alkoholszint, mely 0,05%. �letment�k:   Mivel az Ausztr�l strandokon l�nyegesen t�bb vesz�lylehet�s�g van, mint egy f�ldk�zi tengeri strandon, ez�rt nem meglep�, hogy majdnem minden strandot �letment�k biztos�tanak. Igen igen olyanok, mint a Bay Wachban, b�r David Hasselhoffot, vagy Pamela Andersont ne keress�k. Az �letment�k figyelnek a strand �llapot�ra, az aktu�lis vesz�ly forr�sokra, melyek eredhetnek a nagy hull�mz�st�l, med�z�kt�l vagy egy strandra t�vedt c�p�t�l. A biztos�tott strandokon �ltal�ban ki van t�zve k�t j�l l�that� s�rga, piros z�szl�, �s az �szni v�gy�k ezek k�z�tt �szhatnak biztons�gosan. Ezt a ter�letet biztos�tj�k az �letment�k. Az �letment�k nem eg�sz nap tart�zkodnak a strandon, csak a f� id�szakban, mely strandonk�nt v�ltozhat, azonban mindig fel van t�ntetve, hogy mikor kezdik, illetve fejezik be munk�jukat.