1. A földtan célja, feladata,segédtudományai: Mint tudjuk a Föld valaha egybefüggő százföld volt de belső erőinek hatására a szárazföld több részre ( kontinensre ) vált szét, évmilliók alatt egymástól távolódva. A belsőerők ma is dolgoznak, napjainkban a kontinensek újra közelednek, évente 0,01-1,00 mm-t egymáshoz.Ha a kontinensek határvonalait összeillesztenénk azok tökéletesen passzolnának, ami bizonyítéka ennek a folyamatnak. Talán évmilliók múlva a Föld felszíne újra egybefüggő lesz. A valaha keletkezett kontinenseken kialakultak a kölönböző ember típusok, amihez hozzájárult az ember "vándorlása" is, a kontinensek sajátosságai úgy földrajzilag mint biológiaiag, természetileg, éghajlati viszonylatilag. Ezáltal Ausztrália és más-más kontinensek vagy szigetek, szigetvilágok eltérőek egymástól, egyedi sajátosággal rendelkeznek. Hosszú időn keresztül az emberiség nem tudott a kontinensekről, bár az ókorban a Vikingek hajózásaik során többet is felfedeztek de valamiért, máig nem tisztázott okoknál fogva ez feledésbe merült. Így Kolumbusz Kristóf 1492. évi felfedezése után ( Amerika felfedezése ) megkezdezdődtek a felfedező útak, melynek következtében Ausztrália is "napvilágra" került. ( Holland hajósok fedezték fel a XVII. században, késöbb a XVIII. században az angol Cook kapitány megállapította, hogy önálló kontinens, földrész, és a Föld legkisebb kontinense és az angolok legelőször fegyenceket szállítottak ide, az aranyláz kitöréséig, ma az orvosi szolgálatot pl. repülőgéppel oldják meg, valamint a postát is a nagy távolságok miatt, a távoli farmokon élő iskolás gyerekek tanulását rádió irányítással oldják meg. ) Ez az írás nem Ausztrália történelmét és hasonlóakat kíván bemutatni, csupán egy kis innyencség a földtanból, illetve geológiából. Térjünk is rá: 1. A földtan célja, feladata,segédtudományai: A földtan célja a föld fejlődéstörténetének megismerése. Foglalkozik a Föld anyagával, szerkezetével, az anyag változásaival. A földtan a "maiság" /aktualizmus/ elvét alkalmazza, melynek lényege: A Föld múltjában, fejlődéstörténete során ugyanazok az erők hatottak a Földre és hasonló jelenségek mentek végbe, mint amelyeknek ma is tanúi lehetünk, ma is tapasztalhatóak. Az erők nagyságában, a jelenségek lefolyásában azonban voltak kisebb-nagyobb eltérések a mai állapottól. Földünk felszine ma is állandó mozgásban, változásban van. A különböző földtani erők hatására létrejött változásokról a felszin formációk, kőzetek tanúskodnak. A földtan feladata: -a kőzetek megismerése /alaki, anyagi, tulajdonságok, struktura, törvényszerűségek feltárása/ -a kelezkezés körülményeinek, folyamatainak tisztázása, -a kőzetek elpusztulásának okai, folyamatai, -a kőzet mozgások okainak feltárása. A földtan segédtudományai: Ásványtan, kőzettan: -a földkéreg alkotó ásványok, kőzetek leírásával foglalkozik Őslénytan: -tárgya a földtani múlt növény -és állatvilága. Növénytan, állattan: -tárgya a Föld jelenlegi arculata, formája. Geofizika: -Földdel kapcsolatos fizikai jelenségek. Geokémia: -Földtani jelenségek kémiai értelmezése. Kémia, fizika: -kémia, fizika, jelenségek tudománya. Térképészet: -Földfelszin ábrázolása. Természeti földrajz: -tárgya Föld jelenlegi arculata, formája. A földtani kutatás gyakorlati módszerei: -A geológia legelső feladata, a kőzetek megismerése, leírása. -További feladat; megállapítani, hogy a kőzetek miként helyezkednek el vizszintes irányban egymás mellet és egymás fölött függőleges irányban. -A rétegek időrendi egymásutánját kel megállapítani. -Az egyes kőzetekben található ősmaradványok ( kövületek ) segítségével az egyidejűleg képződött üledékek keletkezése megállapítható. -A Föld változásainak időrendi sorrendje megállapítható. A geológia mindezen feladatok megoldásában a fizika, kémia és biológia törvényszerűségeit alkalmazza, ezenkivül szüksége van geofizikai, csillagászati, földrajzi ismeretekre. "Maiság" elvét alkalmazza. Földtani térképezés : A Föld felszínén található földtani képződmények rögzítése térképen. Földtani kutatóárok : A sekélyebb mélységig terjedő kutatás. Fúrásos kutatás : A nagyobb mélységik terjedő kutatás. /pl. felderítő, előzetes, részletes kutatás/ Geofizikai módszerek : Kőzet meghatározás, kőzethatár, vető meghatározás rádióaktív /pl. karottázs mérés, telephullám mérés/, elektromos módszerekkel. A Föld keletkezésének elmélete, külső és belső tagozódása: Kant ( 1755 ) elmélete : A teret az anyagi részecskék óriási tömege töltötte ki. A legsűrűbb részecskék vonzást gyakorolnak a többiekre, s ezért az egész tömeg részekre szakadt szét. Egy ilyen részből kelekezett a naprendszer, A legnagyobb tömegből lett a Nap, körülötte a bolygók. Laplace ( 1796 ) : A naprendszer izzó ködtömegből alakult ki. Lehülés következtében zsugorodott, nőtt a forgási sebesség, egyenlítője mentén anyag áramlott ki, mely bolygókká állt össze. Később is állítottak fel elméleteket a naprendszer, s a Föld keletkezésének magyarázatára. Az elméletek legnagyobb része megegyezik abban, hogy a Föld képződésekor izzón folyó halmazállapotú volt. A hőkisugárzás következtében hőmérséklete állandóan csökkent, felszinén szilárd kéreg keletkezett. További hőmérsékletcsökkenés után a vízgőz cseppfolyós víz alakjában lehullt a Föld felszínére, összegyült a mélyedésekben ,-Kialakultak az óceánok, tengerek, tavak, folyók. A belső, izzón folyó tömeg többször és sokhelyen áttörte a kérget kitörések, tűzhányók kelezkeztek. A Föld külső kérgének pusztulása megkezdődött a víz és a levegő romboló munkája nyomán. A változások ugyanazon erők hatására mentek végbe a multban, és mennek végbe ma is.