A Föld szerkezete: A Föld felszínén három különböző halmazállapotú öv érintkezik egymással; Atmoszféra /levegő burok/ : A szél pusztító hatása: -koptatás, csiszolás; a szél felragadja a finom port és a széltől szállított homokszemek a csupasz kőzet, vagy a talaj felszínét surolják, koptatják. Pl.: A kemény kőzet felszíne tükörsimára csiszolódhat. A felszinen lévő kavicsok szabad felülete is lecsiszolódik. Ha a kavics megillen, másik lap csiszolódik ki rajta.Így jönnek létre az ugynevezett "sarkos" kavicsok. -barázdálódás : ha a kőzet keményebb és lágyabb részeket tartalmaz, a lágyabb rétegek erősebben kisúrolódhatnak, a kőzet barázdálódik. -kifuvó hatás : a szél kifuvó hatására az ellenálló kőzettömbök szabaddá válnak és "Tanúhegyek" formájában kiemelkednek. Az említett jelenségek a nagy sivatagi homokterületeken (pl.a Szahara ) de bárhol megtalálhatóak ahol a szél az év nagy részében homokot szállít. A szél építő munkája : A szél az apróbb szemű törmeléket tovahurcolja, s azt alkalmas körülmények között lerakja, felhalmozza. A tovagörgetett homokból felhalmozódnak a homokbuckák. A buckák az állandó szélirányban folyamatosan előre vándorolhatnak. A futóhomok buckáinak alakjai: -homok fodrok : egymástól átlag 10 cm távolságra elhelyzkedő sáncok; -dünék:szél irányára merőleges homokgerinc. Magasságuk 30-50 m között váltakozhat. Hidroszféra / vízburok/: A folyóvíz geológiai munkája: függ : -a kőzet ellenállásától -a folyóvíz munkavégző képességétől, vagyis attól aképességtől, hogy a nehézségi erő hatására lefelé megtett útján munkát végezzen. Ez utóbbi a víz tömegétől és sebességétől függ. A folyóvíz sebessége általában annál nagyobb, minél nagyobb a meder lejtése. A folyók vízmennyiségét pedig elsősorban vízgyűjtő-területének magassága és az erre hulló csapadék mennyisége határozza meg. Erózió alatt értjük a víz kivájó, bevágó, mélyítő hatását. Részei: -Korrózió, vagy kimarás - a folyó kémiai hatása a kőzetekre. -hidraulikus hatás : a víz lazító hatása; a laza, apróbb részecskéket kimossa a nagy kőzettömbök közül. -koptatás : a szállított törmelékek egymáshoz való súrlódás folytán lesimítódnak. -korrózió : A nagy sebbeséggel alázúduló vízben a homok , kavics, örvénylő mozgása üstszerű bemélyedéseket váj ki a mederből. Ezek a folyamatok együtt játszódnak le. Ha afolyó sebessége nagy, a törmelékek lefelé szálítódnak, a meder mélyül. Ha a sebessége csökken /pl. a folyó medre kiszélesedik/ hordalékát nem tudja tovább szállítani,lerakja /zátonyok, szigetek képződnek/ Litoszféra /kőzetburok/: A litoszférában két energia és anyagáramlás találkozik és hat átalakítólag. Az egyik a Föld belsejéből származik -belső erők- és a földkéreg szerkezetét, anyagi felépítését határozzák meg. Az erőhatások eredménye : a térszin egyenetletségeit idézik elő, hegységek emelkednek ki, medencék süllyednek. A másik erő kivülről származik -külső erők- és térszin kiegyenlítését : minden kiemelkedés letarolásán és minden mélyedés kitöltésén dolgoznak. A külső és belső erőhatások állandóan együtt hatnak a Föld átalakításában, bár erősségük a Föld története során többször is változott. Külső erőhatások: -az esővíz hatása a folyóvíz munkája -a talajvíz, vagy földalatti víz munkája -a tenger geológiai munkája -a jég munkája -a szél munkája