A F�ld szerkezete: A F�ld felsz�n�n h�rom k�l�nb�z� halmaz�llapot� �v �rintkezik egym�ssal; Atmoszf�ra /leveg� burok/ : A sz�l puszt�t� hat�sa: -koptat�s, csiszol�s; a sz�l felragadja a finom port �s a sz�lt�l sz�ll�tott homokszemek a csupasz k�zet, vagy a talaj felsz�n�t surolj�k, koptatj�k. Pl.: A kem�ny k�zet felsz�ne t�k�rsim�ra csiszol�dhat. A felszinen l�v� kavicsok szabad fel�lete is lecsiszol�dik. Ha a kavics megillen, m�sik lap csiszol�dik ki rajta.�gy j�nnek l�tre az ugynevezett "sarkos" kavicsok. -bar�zd�l�d�s : ha a k�zet kem�nyebb �s l�gyabb r�szeket tartalmaz, a l�gyabb r�tegek er�sebben kis�rol�dhatnak, a k�zet bar�zd�l�dik. -kifuv� hat�s : a sz�l kifuv� hat�s�ra az ellen�ll� k�zett�mb�k szabadd� v�lnak �s "Tan�hegyek" form�j�ban kiemelkednek. Az eml�tett jelens�gek a nagy sivatagi homokter�leteken (pl.a Szahara ) de b�rhol megtal�lhat�ak ahol a sz�l az �v nagy r�sz�ben homokot sz�ll�t. A sz�l �p�t� munk�ja : A sz�l az apr�bb szem� t�rmel�ket tovahurcolja, s azt alkalmas k�r�lm�nyek k�z�tt lerakja, felhalmozza. A tovag�rgetett homokb�l felhalmoz�dnak a homokbuck�k. A buck�k az �lland� sz�lir�nyban folyamatosan el�re v�ndorolhatnak. A fut�homok buck�inak alakjai: -homok fodrok : egym�st�l �tlag 10 cm t�vols�gra elhelyzked� s�ncok; -d�n�k:sz�l ir�ny�ra mer�leges homokgerinc. Magass�guk 30-50 m k�z�tt v�ltakozhat. Hidroszf�ra / v�zburok/: A foly�v�z geol�giai munk�ja: f�gg : -a k�zet ellen�ll�s�t�l -a foly�v�z munkav�gz� k�pess�g�t�l, vagyis att�l ak�pess�gt�l, hogy a neh�zs�gi er� hat�s�ra lefel� megtett �tj�n munk�t v�gezzen. Ez ut�bbi a v�z t�meg�t�l �s sebess�g�t�l f�gg. A foly�v�z sebess�ge �ltal�ban ann�l nagyobb, min�l nagyobb a meder lejt�se. A foly�k v�zmennyis�g�t pedig els�sorban v�zgy�jt�-ter�let�nek magass�ga �s az erre hull� csapad�k mennyis�ge hat�rozza meg. Er�zi� alatt �rtj�k a v�z kiv�j�, bev�g�, m�ly�t� hat�s�t. R�szei: -Korr�zi�, vagy kimar�s - a foly� k�miai hat�sa a k�zetekre. -hidraulikus hat�s : a v�z laz�t� hat�sa; a laza, apr�bb r�szecsk�ket kimossa a nagy k�zett�mb�k k�z�l. -koptat�s : a sz�ll�tott t�rmel�kek egym�shoz val� s�rl�d�s folyt�n lesim�t�dnak. -korr�zi� : A nagy sebbes�ggel al�z�dul� v�zben a homok , kavics, �rv�nyl� mozg�sa �stszer� bem�lyed�seket v�j ki a mederb�l. Ezek a folyamatok egy�tt j�tsz�dnak le. Ha afoly� sebess�ge nagy, a t�rmel�kek lefel� sz�l�t�dnak, a meder m�ly�l. Ha a sebess�ge cs�kken /pl. a foly� medre kisz�lesedik/ hordal�k�t nem tudja tov�bb sz�ll�tani,lerakja /z�tonyok, szigetek k�pz�dnek/ Litoszf�ra /k�zetburok/: A litoszf�r�ban k�t energia �s anyag�raml�s tal�lkozik �s hat �talak�t�lag. Az egyik a F�ld belsej�b�l sz�rmazik -bels� er�k- �s a f�ldk�reg szerkezet�t, anyagi fel�p�t�s�t hat�rozz�k meg. Az er�hat�sok eredm�nye : a t�rszin egyenetlets�geit id�zik el�, hegys�gek emelkednek ki, medenc�k s�llyednek. A m�sik er� kiv�lr�l sz�rmazik -k�ls� er�k- �s t�rszin kiegyenl�t�s�t : minden kiemelked�s letarol�s�n �s minden m�lyed�s kit�lt�s�n dolgoznak. A k�ls� �s bels� er�hat�sok �lland�an egy�tt hatnak a F�ld �talak�t�s�ban, b�r er�ss�g�k a F�ld t�rt�nete sor�n t�bbsz�r is v�ltozott. K�ls� er�hat�sok: -az es�v�z hat�sa a foly�v�z munk�ja -a talajv�z, vagy f�ldalatti v�z munk�ja -a tenger geol�giai munk�ja -a j�g munk�ja -a sz�l munk�ja