|

forrs [marialoren 1958 agya - Anik Design Vilga]
Egy kis geolgia - fldtan ; mieltt Ausztrlival ismerkednl folytatsa.
Bels erhatsok :
-gyrds :ll, ferde, tbuktatott, fekv --> redk. -vetds : fggleges, ferde, feltold, rtold, lpcss, vagy rkos, sasbrc. Gyrds fogalma, rszei, formi: Vzszintesen hat oldalnyoms erhatstl keletkez rteghajlatok sszenyomdnak, gyrdnek. Szerkezeti alapelem alakja a red, mely boltozatbl s teknbl ll. A hullmhegyeknek megfelel rsz az antiklinlis, vagyis a nyereg, a hullmvlgyeknek megfelel rsz a szinklinlis, vagyis a tekn.

Vet, annak jellemzi, tpusai: A fldkreg szerkezeti vltozsnak leggyakoribb, legvltozatosabb mozgsi mdja. A trsi skon a nehzsgi er hatsa alatt trtn lesiklst jelent. Az elmozduls skja a vetdsi sk. /vet/. A vetds skja vagy egyezik a rteg dlssel, vagy azzal ellenkez /ellenlejtes/. A kzetek a vetdses vekben sszetrtek, eltoldtak, sszemorzsoldtak;- Zavargsi vnek is nevezhetk.

A hrom szfrval kapcsolatban van : a bioszfra /letv/. A Fld felszne gmbhjas szerkezet. Kls hj: Litoszfra --> 1200 km. alatta : kppeny { oxid-szulfid burok } --> 1700 km. legbell : maghj Fldmag --> 3500 km. magbels.A Fld mretei: Sugara ; R = 6370 km. tlagos srsge; g = 5,5dm3 A kristly s kzet fogalma: A fldkreg szilrd anyagai tulnyom rszben kristlyosak. Ez a szilrd anyag f llapota. Kristlyok : Vzlapokkal hatrolt egynem testek, amelyek ptkvei -atomok, ionok, molekulk- a trben mrtani szablyosggal helyzkednek el. Az svny a fldkreg termszetes, szilrd, egynem { homogn } alkotrsze. A kzeteket alkot svnyokat a kzetek elegyrszeinek nevezzk. Az svnyok tulnyom rsze kristly. Fontosabb kzetalkot kristlyok: kvarc, fldptok, csillmok, pirit, karbontok ( kalcit ),
ks ( NaCl ) gipsz, stb. A kzetek a Fld klsrszt alkotjk, a fldkreg nagyobb kiterjeds, lland rsze. A kzetek ltalban svnyokbl llnak. Nmely kzetben llati, nvnyi smaradvnyok is vannak, megklnbztethet keletkezsk szerint; -eruptiv ( kitrsi ), kzetek ( magms kzetek ) -ledkes kzetek -talakult kzetek..........
s most utazz velem tovbb, hogy megismerd Ausztrlia
|
|
|
|

|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|