Ausztr�lia az Indiai- �s a Csendes-�ce�n hat�rvonal�n helyezkedik el. �szakon a Timor- �s az Arafura-tenger, valamint a Torres-szoros, d�len �s nyugaton az Indiai-�ce�n, keleten a Korall- �s a Tasman-tenger hat�rolja. Leg�szakibb pontja a York-fok (d�li sz�less�g 10�41`), legd�lebbi pontja pedig a Bass-szorosba ny�l� kisz�gell�s, a Wilson-fok (d�li sz�less�g 39�8`), amelyek t�vols�ga mintegy 3180 km. Jelent�sebb f�lszigetei: York-f�lsziget (�szakon) Arnhem-f�ld (�szakon) Yorke-f�lsziget (Adelaide-n�l) Jelent�sebb tenger�bl�k: Carpentaria-�b�l (�szakon) Spencer-�b�l Szent Vince-�b�l (Adilaide-n�l) Port Phillip-�b�l (Melbourne-n�l) Jelent�sebb szigetek: Tasmania Melville-sziget (�szakon) Groote Eylandt �s a Wellesley-szigetek (�szakon) Dirk Hartog-sziget (nyugaton) Kenguru-sziget (d�len) Furneaux-szigetek (d�len) Kir�ly-sziget (d�len) Domborzat [szerkeszt�s] A kontinens hossza nyugat-keleti ir�nyban a Steep-fokt�l (Greenwicht�l keletre 113�9`) emelked� Byron-fokig (keleti hossz�s�g 153�9`), amely l�gvonalban 4000 km. A kontinens mintegy 300 m-rel emelkedik a tengerszint f�l�, s teljes ter�let�nek mind�ssze 6%-a haladja meg a 610 m-t. Ter�let�nek 85%-�t az �gynevezett Outback, a vil�g leg�sibb t�ja foglalja el. V�r�s szikl�k,   v�r�s por, okker s�ks�gok, b�bor sz�nben �sz� hegyek, ragyog� k�k �g �s mag�nyos h�zik�k jellemzik a v�ge�rhetetlen sivatagi t�jat. Ausztr�lia f�ldrajzi szempontb�l h�rom r�szre oszthat�: d�len �s d�lkeleten: tengerparti s�ks�g �s a Nagy-V�zv�laszt�-hegys�g Itt tal�lhat� a kontinens, valamint az Ausztr�l Alpok legmagasabb hegys�ge a 2230 m magas Mount Kosciusko, tov�bb� az orsz�g m�ly foly�i �s vulkanikus k�pz�dm�nyei. A 65 km �tlagos sz�less�g�, alacsony parti s�ks�g keleten, d�lkeleten �s d�lnyugaton. Ez Ausztr�lia legs�r�bben lakott r�sze. A keleti parton tal�lhat� az �tlagosan 1220 m magas Nagy-V�zv�laszt�-hegys�g, amely a parti s�k ter�leteket v�lasztja el a sz�razf�ld belsej�t�l. A hegys�g �szakr�l a York-foki-f�lszigett�l (Cape York) indul �s a keleti parttal p�rhuzamosan – 3000 km hosszan – a d�lkeleten l�v� Victoria �llamig h�z�dik. k�z�pen: Bels�-ausztr�liai-medence Elk�l�n�l� r�szei �szakon a Carpentaria-�b�l s�ks�ga, d�len a Murray-Darling-alf�ld �s nyugaton az Eyre-t� t�rs�ge. nyugaton: Nyugat-ausztr�liai-fenns�k A Nyugat-ausztr�liai-pajzs �tlagosan 300-500 m magas �s a kontinens 60%-�t foglalja el. Legnagyobb r�sz�t bokros sztyepp fedi, perem�n helyezkednek el Ausztr�lia legnagyobb sivatagjai a Nagy-homoksivatag, a Gibson-sivatag, a Nagy-Vikt�ria-sivatag �s a F�tlan (Nullarbor)-s�ks�g, valamint a F�ld leg�sibb szikl�i. A fenns�kot elsz�rtan kisebb hegyek, mint p�ld�ul a Macdonell-hegys�g �s az Uluru bontj�k meg. Mivel a f�ldr�sz igen sz�raz, nem b�velkedik v�zfoly�sokban. Eml�t�sre �rdemes foly�ja a Murray (m�rr�), amely a Nagy-V�zv�laszt�-hegys�g csapad�kos lejt�j�r�l sz�ll�tja a vizet az alf�ld fel�. A keleti lejt�kr�l sok b�v�z�, de r�vid foly� fut a Csendes-�ce�nba. �ghajlat. F�ldrajzi elhelyezked�se k�vetkezt�ben Ausztr�lia egyharmad�ra a tr�pusi, k�tharmad�ra a m�rs�kelt �ghajlat a jellemz�. Az �vszakok az eur�paihoz k�pest f�l�ves eltol�d�sban v�ltj�k egym�st: amikor n�lunk t�l van, ott akkor van ny�r. A partk�zeli ter�leteken az �ce�nok, tengerek kiegyenl�t� hat�sa m�rs�kli a t�li �s ny�ri, illetve a nappali �s �jszakai h�m�rs�kleti sz�ls�s�geket. Sydney-ben p�ld�ul a janu�ri – teh�t ny�ri – k�z�ph�m�rs�klet 22 �C, j�liusban – teh�t t�len – �ltal�ban 12 �C k�r�l van. (Viszony�t�sul: Budapesten a t�li-ny�ri �tlagos k�z�ph�m�rs�kleti �rt�k k�z�tti k�l�nbs�g 23 �C k�r�li.) A bels� ter�leteken azonban sz�ls�s�ges h�m�rs�kleti �rt�kek is jellemz�ek a kontinent�lis �ghajlati hat�s miatt. Meghat�rozza a h�m�rs�klet alakul�s�t a tengerszint feletti magass�g is. Az �ghajlat tov�bbi alak�t�i a l�g�raml�sok: a ny�ri passz�tszelek, amelyek b�s�ges csapad�kot (ny�ri monszun) hoznak a kontinens �szaki, �szakkeleti r�sz�re �s a keleti partvid�kre. A t�li id�szakban a nyugati sz�lrendszer es�felh�i �nt�zik a d�li, d�lkeleti partokat �s D�lnyugat-Ausztr�li�t. A kontinens belsej�ben �s �szakon – a d�lkeleti passz�tszelek miatt – azonban a t�l sz�raz. Mivel magashegyek nem szabdalj�k a l�gk�ri k�pz�dm�nyeket, gyakoriak a sz�ls�s�ges id�j�r�si jelens�gek, a hatalmas sz�razs�gok vagy a puszt�t� �rad�sok. Ausztr�lia �szaki partvid�k�n november �s m�rcius k�z�tt puszt�t� hurrik�nok s�p�rhetnek v�gig.